Az ellenzék vezetője (Magyarország)
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Az ellenzék vezetője | |
 | |
![Hivatalban Magyar Péter[1] Hivatal kezdete: 2024. június 9.](/wiki/F%C3%A1jl:Magyar_P%C3%A9ter_(cropped).jpg) | |
Magyar Péter[1] Hivatal kezdete: 2024. június 9. | |
| Adatok | |
| Ország |  Magyarország |
| Megszólítás | Elnök úr/Alelnök úr |
| Első | Tisza Kálmán (1865–1875) |
| Párt |  TISZA[2] |
| Hivatali idő | Amíg pártja a legnagyobb ellenzéki párt |
| Parlamenti ellenzék vezetője | Gyurcsány Ferenc (DK) |
| Parlamenten kívüli ellenzék vezetője | Magyar Péter (TISZA) |
| Fizetés | 74 400 000 forint/év[3] |
| Hivatal kezdete | 1865. december 11. |
| Előd | Jakab Péter |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az ellenzék vezetője Magyarországon egy nem hivatalos cím, amelyet a kormányon kívüli, legnagyobb parlamenti párt vezetője visel.[forrás?] Az ellenzék Magyarországon a nemzeti és európai parlamentben képviselt pártok testülete, amely nem része a parlamenti többség által támogatott kormánynak.
Története[szerkesztés]
Az ellenzék vezetője a kormányon kívüli legnagyobb párt vezetője, amely általában a második legnagyobb politikai párt az Országgyűlésben.
A kommunizmus megszűnését követő 1990-es első demokratikus választást követően a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) szoros vereséget szenvedett, így a parlament vezető ellenzéki ereje lett. A következő, 1994-es parlamenti választáson a konzervatív kormány bukása után a második legnagyobb párt, az SZDSZ sokakat meglepett azzal, hogy koalícióra lépett a Magyar Szocialista Párttal (MSZP), amely figyelemre méltó eredményt ért el, összességében 209 mandátumot szerzett a 386-ból, [4] így a Magyar Demokrata Fórum (MDF) mindössze 38 képviselővel a legnagyobb ellenzéki párt lett, míg a kormánypártok kétharmados többséggel rendelkeztek.
1996. március 4-én 15 képviselő kilépett az MDF-ből és megalakította a Magyar Demokrata Néppártot (MDNP), ennek eredményeként az Agrárjobboldali Független Kisgazdapárt (FKGP) lett a legnagyobb ellenzéki párt. 1997-ig több országgyűlési képviselő lépett be a Fideszbe, főként a széteső Kereszténydemokrata Néppártból (KDNP)., így a Fidesz lett a szocialista-liberális kabinet fő kihívója.
Magyarországon 1998-tól 2010-ig de facto kétpártrendszer volt. Az MSZP súlyos vereséget szenvedett a 2010-es választáson (a Fidesz nyerte meg kétharmados többséggel), mindössze a szavazatok 19,3%-át szerezte meg, és 59 mandátumot szerzett a parlamentben, míg a magyar politika domináns pártrendszerré vált. A 2014-es parlamenti választás megerősítette ezt az állapotot. A szocialista Molnár Gyula 2016. június 25-től 2018-ig volt az ellenzék vezetője. Miután a 2018-as országgyűlési választáson a Jobbik lett a legnagyobb ellenzéki párt, a nem hivatalos cím Sneider Tamásé volt, 2018-tól 2020-ig, amikor a Jobbik kongresszusán Jakab Péter váltotta, aki a következő választásig, a Demokratikus Koalíció legnagyobb ellenzéki párttá válásáig töltötte be ezt a nem hivatalos tisztséget.
A 2022-es országgyűlési választáson elért eredménye után a legnagyobb ellenzéki frakciót a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök pártja kapta, így hivatalosan ő lett az ellenzék vezetője.[5]
A 2024-es európai parlamenti választáson Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció a harmadik helyre szorult vissza, ugyanis a Magyar Péter vezette Tisztelet és Szabadság Párt szerezte meg a második helyet, így a legnagyobb ellenzéki párt vezetője jelenleg de facto Magyar Péter[6], de jure Szabó Attila, azonban a párt míg az európaiban igen, a nemzeti parlamentben nem rendelkezik frakcióval.[7]
Az ellenzék vezetőinek listája[szerkesztés]
| No. | Vezető | Politikai párt | Hivatali idő | |
|---|---|---|---|---|
| 1 | .jpg)
|
Kis János | SZDSZ | 1990–1991 |
| 2 | 
|
Tölgyessy Péter | SZDSZ | 1991–1992 |
| 3 | 
|
Pető Iván | SZDSZ | 1992–1994 |
| 4 | 
|
Für Lajos | MDF | 1994–1996 |
| 5 | .jpg)
|
Torgyán József | FKGP | 1996–1997 |
| 6 | .jpg)
|
Orbán Viktor | Fidesz | 1997–1998 |
| 7 | .jpg)
|
Horn Gyula | MSZP | 1998 |
| 8 | 
|
Kovács László | MSZP | 1998–2002 |
| 9 | .JPG)
|
Pokorni Zoltán | Fidesz | 2002 |
| 10 | 
|
Áder János | Fidesz | 2002–2003 |
| (6) |
|
Orbán Viktor | Fidesz | 2003–2010 |
| 11 | .JPG)
|
Lendvai Ildikó | MSZP | 2010 |
| 12 | 
|
Mesterházy Attila | MSZP | 2010–2014 |
| — | 
|
Botka László[8] | MSZP | 2014 |
| 13 | 
|
Tóbiás József | MSZP | 2014–2016 |
| 14 | .jpg)
|
Molnár Gyula | MSZP | 2016–2018 |
| 15 | 
|
Sneider Tamás | Jobbik | 2018–2020 |
| 16 | 
|
Jakab Péter | Jobbik | 2020–2022 |
| 17 | .jpg)
|
Gyurcsány Ferenc | DK | 2022–2024 |
| 18 |
|
Magyar Péter | TISZA | 2024– |
Kapcsolódó lapok[szerkesztés]
- Magyarország politikai élete
- Tisztelet és Szabadság Párt
- Egységben Magyarországért
- Demokratikus Koalíció (Magyarország)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 14 MEPs vie to join European People’s Party in European Parliament (angol nyelven). Politico. (Hozzáférés: 2024. június 18.)
- ↑ A 2024-es európai parlamenti választáson a Fidesz után a legjobban szereplő párt volt, így jelenleg az ellenzék vezető ereje.
- ↑ https://www.origo.hu/itthon/2021/03/jakab-peternek-havi-hatmillio-forintos-kerete-van
- ↑ Bodan Todosijević The Hungarian Voter: Left–Right Dimension as a Clue to Policy Preferences in International Political Science Review (2004), Vol 25, No. 4, p. 421
- ↑ https://vtr.valasztas.hu/ogy2022
- ↑ Magyar Péter hivatalosan a párt alelnöke, azonban a párt aktivistái, tagjai, de még Magyar is úgy nyilatkozik, ő a párt vezetője.
- ↑ https://vtr.valasztas.hu/ep2024
- ↑ Acting Leader of the Opposition
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Leader of the Opposition (Hungary) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.