Budai Vigadó
Budai Vigadó | |
A Budai Vigadó 2013-ban | |
Település | Budapest |
Cím | 1011 Budapest Corvin tér 8. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1897–1899 |
Megnyitás | 1900. január 20. |
Rekonstrukciók évei | 2006–2007 |
Építési stílus | eklektika (kívül) szecesszió (belül) |
Tervező | Kallina Mór, Árkay Aladár |
Építész(ek) | Árkay Aladár |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | kulturális központ |
Tulajdonos | Emberi Erőforrások Minisztériuma |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Budai Vigadó weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Vigadó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Budai Vigadó felépítésével Budapest vezetősége a 19. század utolsó évében a budai polgárok régi vágyát teljesítette. A Duna bal partján az 1849-ben Budáról rommá lőtt pesti „Redoute”,[1][2] majd utódja, a Pesti Vigadó már régóta szolgálta a pestiek korabeli közművelődési igényeit, megfelelő helyet adva hangversenyeknek, táncmulatságoknak, nagyobb egyesületi összejöveteleknek. A pesti bérlési lehetőségek messze voltak, mivel az 1900-as évekig a Duna hatásosan választotta el a két városrészt, és a tömegközlekedés sem volt különösen gyors és kényelmes, így időszerűvé vált a budai oldal fejlesztése is. Az épületet 1900. január 20-án Halmos János polgármester adta át,[3] a Budai Vigadó szép termeibe pedig a Duna mindkét oldalának úri társasága egybegyűlt.
Az eklektikus stílusú épület külső felújítása 2006–2007-ben készült el, majd 2015-ben elkezdődött az épület teljes körű rekonstrukciója.[4] Az elkészült épületet Orbán Viktor miniszterelnök adta át 2018. október 4-én.[5]
Története[szerkesztés]
A 19. század végére a budai polgárok levélben kérvényezték a város alpolgármesterétől, Gerlóczy Károlytól, a Pesti Vigadóhoz hasonló palota építését Budán. A megépítés lehetősége 1894-ben jött el, amikor a magyar királyi kincstár képviseletében eljáró Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest székesfőváros a régi és már elavult laktanyaépületek átvételére fokozatosan lehetőséget kapott. A Fő utca, Corvin tér és Iskola utca sarkán állt katonai raktárépület fővárosi tulajdonba kerülése döntötte el a Budai Vigadó építésének helyét. Az épület terveinek elkészítésére nyilvános pályázatot írtak ki. Erre 12 pályaművet nyújtottak be, az első helyezést Kallina Mór és Árkay Aladár közös munkája nyerte el.
![](http://chped.net/https/upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Budai_Vigad%C3%B3_-_l%C3%A9gi_fot%C3%B3.jpg/265px-Budai_Vigad%C3%B3_-_l%C3%A9gi_fot%C3%B3.jpg)
Az ausztriai születésű Kallina, Prágában végezte el a műegyetemet, majd kezdetben Bécsben, aztán az 1870-es évektől kezdődően főképp Budapesten dolgozott, 1896-ban a vigadó tervezésekor 52 éves volt. Temesvári születésű fiatal vejével, az akkor 28 éves Árkay Aladárral készített közös tervének belső térkialakítását a pályázati kiírás alaposan megkötötte. A Budai Vigadóban többek között egy nagy, többfunkciós dísztermet (koncert- és bálterem egyben), vendéglátóipari helységeket, egyesületi célokat szolgáló tereket, lakóegységeket kellett tervezniük. Végül 1898 és 1900 között közadakozásból épült fel a Budai Vigadó, az építésekor tárták fel, hogy az ókorban a rómaiaknak volt itt temetőjük.[6] Kevésbé ismert, hogy a Budai Vigadó tetőterében eredetileg a főpolgármester szolgálati lakása is helyt kapott, a várostól az építkezéshez adott támogatása fejében.[7]
1900. január 20-án Halmos János polgármester adta át az épületet, január 30-án farsangi bállal avatták fel, amelynek fővédnöke Klotild főhercegasszony volt.[4][6] Megnyitásától kezdődően a 350 négyzetméteres díszterme, valamint a hozzá kapcsolódó két empire stílusú kisterem és az emeleti étterem jótékonysági és farsangi báloknak, táncestélyeknek, hangversenyeknek volt otthona, de politikai gyűléseket és választásokat is rendeztek az épületben. A Budai Polgári Kör a kezdetektől egészen 1943-ig folyamatosan bérelt helyiséget az épületben, a Budai Könyvtár Egyesület nyilvános közkönyvtára is működött a Budai Vigadóban az I. világháborúig, majd ezután a Fővárosi Könyvtár – a későbbi Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár –, a földszinti részén pedig üzlethelyiségek, borbély- és fodrászüzlet és cipészműhely is működött.[6]
A második világháború közeledtével a főváros vezetése helyet szorított a háborús intézményeknek. Első lépésként feltehetően 1941-ben és 1942-ben, az épület első emeletének szobájában az Élelmiszerjegy-központ Elosztó Hivatala kezdett el működni. Végül a háború egyik áldozatává vált a Budai Vigadóban folytatott kulturális tevékenység egésze is.
![](http://chped.net/https/upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ec/Budai_Vigad%C3%B3_Plaque_Kallina_%C3%81rkay_1897_1899.jpg/262px-Budai_Vigad%C3%B3_Plaque_Kallina_%C3%81rkay_1897_1899.jpg)
A honvédelmi miniszter rendeletével létrehozott Országos Hadigondozó Hatóság honvédelmi célból ideiglenes használatra az épület egészét igénybe vette központi irodái számára, a Budai Vigadóban lévő bérlakások és a 2. emeleten működött II. kerületi Állami Anyakönyvi Hivatal helységei kivételével. Az épület 1945-ben, Budapest ostroma során súlyosan megrongálódott.
Az ostrom után pártmozit alakítottak ki a Budai Vigadóban, valamint a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FGKP) bérelte az I. emeleti termeket, ezt követően az 1950-es évek elején a Népművészeti Intézet és a Magyar Állami Népi Együttes székhelye lett,[8] az együttes többek között itt lépett fel évi 100-120 alkalommal.
2006–2007-ben készült el az épület külső felújítása.[4] Pontos tervrajzok híján a feljegyzések és régi fényképek alapján igyekeztek helyreállítani eredeti pompájában.
A Hagyományok Háza[szerkesztés]
A 2017–2018-as teljes körű rekonstrukció után az épületet 2018 szeptemberében átadták a nagyközönségnek, a felújítására mintegy 7,1 milliárd forint támogatást nyújtott az állam.[9] 2018 októberében „Határtalan Táncfőváros” címmel négynapos ünnepséggel, táncelőadásokkal, táncházakkal, koncerttel, gyerekprogramokkal, kézműves workshopokkal, kiállításokkal nyílt meg a felújított Budai Vigadó.[10] Mivel az épületben működő Hagyományok Háza Kárpát-medencei intézmény, a Magyar Állami Népi Együttes mellett határon túli együtteseket is meghívtak.[11] „Barangolás a Budai Vigadóban” címmel, a Hagyományok Háza szervezésében, dr. Déry Attila Ybl-díjas építész, egyetemi magántanár vezetésével a megnyitást követően került sor az épület bejárására.[12]
Az épület kormányzati tulajdonban van, termeinek nagy részében a Hagyományok Háza[13] működik.[14]
Stílusa[szerkesztés]
![](http://chped.net/https/upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/Budai_Vigad%C3%B3_%2812221._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29_6.jpg/262px-Budai_Vigad%C3%B3_%2812221._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29_6.jpg)
![](http://chped.net/https/upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/BudaiVigadoFotoThalerTamas6.jpg/262px-BudaiVigadoFotoThalerTamas6.jpg)
![](http://chped.net/https/upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/BudaiVigadoFotoThalerTamas5.jpg/262px-BudaiVigadoFotoThalerTamas5.jpg)
Az épület homlokzatának kialakítása főként Kallina Mór hatását tükrözi. Külső része eklektikus, míg a belső rész szecessziós stílusban épült, hogy utóbbi kompenzálja a külső egyszerűségét. Impozáns előtér és széles, oszlopos márványlépcső fogadja a belépőt. A kor szokása szerint alkalmazott óriási falitükrök, a szecessziós díszítés és Pauli Erik freskói (az Est és a Reggel) ékesítik a belsőt. A színházterem szintjén, gazdagon díszített tágas előtér fogadta a vendégeket, a színházterem pedig 306 személyes lett. A dísztermet 270 izzó és három nagy ívlámpa világította meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Redout Archiválva 2018. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, budapestcity.org
- ↑ Az 1849-es ostrom idején rommá lőtt Redoute helyén született újjá a Vigadó, mult-kor.hu
- ↑ A Budai Vigadó / építész Kallina Mór, Árkay Aladár fénykép, épület, újságrészlet Vasárnapi Ujság
- ↑ a b c Visszakapja eredeti szépségét a Budai Vigadó Archiválva 2018. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu
- ↑ Orbán Viktor: Magyarországon kultúrbéke van, index.hu
- ↑ a b c Borbély Zsuzsa: A Vigadók kalandos múltja. fidelio, 2018. augusztus 29. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ Végre megújult a Budai Vigadó. Fidelio/MTI, 2018. október 5. (Hozzáférés: 2018. október 9.)
- ↑ Borbély Zsuzsa: A Vigadók kalandos múltja. fidelio, 2018. augusztus 29. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
- ↑ Szeptemberben veheti birtokba a nagyközönség a felújított Budai Vigadót
- ↑ Visszatér a felújított Budai Vigadóba a Hagyományok Háza, tanckritika.hu
- ↑ Fesztivállal nyílik meg a Budai Vigadó, infostart.hu
- ↑ Barangolás a Budai Vigadóban , hagyomanyokhaza.hu
- ↑ Hagyományok Háza 1011 Budapest, Corvin tér 8., hagyomanyokhaza.hu
- ↑ A Budai Vigadó épülete Budai Vigadó felújítása 2017–2018 Archiválva 2018. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, hagyomanyokhaza.hu
Források[szerkesztés]
- Budai Hírlap, 1905
- Budai Krónika, 1940
- Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 1870–1930
- Geley József: A Budai Vigadó. Vasárnapi Ujság, 1900. február 4.
- Budapest lexikon. Főszerk. Berza László. Budapest: Akadémiai. 1973.
- Népszabadság. Budapest, 2002. január 10.
- Az épület története a Hagyományok Háza honlapján
További információk[szerkesztés]
- Budai Vigadó - homlokzatrekonstrukció, epiteszforum.hu
- Budai Vigadó, muemlekem.hu